Fejlődési rendellenességek tüneteit mutató gyerekek, érdektelen szülők

Kerekasztal-beszélgetésen tekintették át az iskola előtt álló gyerekek fejlődési rendellenességeit szűrő, megelőző és kezelő többéves projekt első évének eredményeit szerda délben a tanfelügyelőség multimédia-termében. Pedagógusok és szakértők szerint is hasznos a program, de a szülők sokszor nem reagálnak az óvónők által jelzett bajokra.

A megkésett fejlődésre és fejlődési rendellenességekre tüneteket mutató gyerekeknek mindössze fele jut hozzá a szükséges terápiákhoz - derült ki egy, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség multimédia termében tartott kerekasztal beszélgetésen, június 17-én. A sajtónyilvános eseményen a "Fejlődési rendellenességeket szűrő, megelőző és kezelő többéves, átfogó program iskola előtt álló gyerekek számára 2014-2017" című projektben résztvevő intézmények - Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala, a Boldog Scheffler János Központ, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, valamint a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont - képviselői tekintették át egy év eredményeit.

Mint bemutatták, a 2014-2015-ös tanévben 15 óvodával és ugyanannyi nevelési tanácsadóval, illetve 68 óvónővel működtek együtt. Az óvodáknak 1461 darab tünetlistát küldtek ki - a rendellenességek lehetséges tüneteivel - amellyel helyben elvégezhették az első szűrést.

191 gyereket javasoltak ekkor egy második, átfogóbb szűrésre, amit a Boldog Scheffler János Központ szakemberei végeztek el - 100 gyerek jelent meg ezen, de további 84 gyereket szülői kérésre megvizsgáltak. Így a 184-ből 92 esetben igazolódott be valamilyen fejlődési rendellenesség, vagy megkésett fejlődés. A szükséges terápiákat már sajnos ennek kevesebb, mint a fele -  48 gyerek - kezdte csak el a Központ szakembereivel.

Érdektelen szülők

A 2013-2014-ben lezajlott próba projekt esetében is tapasztalt érdektelenség tehát továbbra is fennáll, az azóta végzett népszerűsítés ellenére is. Ismert, hogy a vonatkozó tüneteket mutató, a megfelelő fejlettséget mérő teszteken kis pontszámot elérő gyerekek a terápiák elmulasztásával, később komolyabb problémákkal nézhetnek szembe: a figyelemzavartól és tanulási nehézségektől a megnövekedett agresszivitásig terjedően.

A szülők sokszor arra hivatkoznak, hogy sokba kerül a terápia, holott alig kerül pénzbe, mások időhiányra panaszkodva nem viszik el gyermeküket a terápiákra. Van aki azzal védekezett, hogy túl messze van a központ a lakóhelyétől.

A szerdai kerekasztal-beszélgetésen szülők is részt vettek - elsősorban olyanok, akiknek a gyermekei terápiás kezelés alatt állnak. "A gyermekünk viselkedésére az óvónő hívta fel a figyelmet. Figyelmetlen volt és rossz magaviseletű, mi meg persze azt mondtuk, hogy rossz a gyerek, mert olyanok szoktak lenni. A terápiás kezelés viszont nagyon sokat segített, sajnáljuk, hogy nem kezdtünk el előbb ezekre járni" - mondta az egyik anyuka.

Konklúzióként a szakemberek kijelentették, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a szülők felvilágosítására, valamint tovább kell élénkíteni a projektben résztvevő intézmények közötti együttműködést azért, hogy a helyi közösség megértse, nem fogyatékosság megállapítása történik, ha a gyerekek megkésett fejlődéséről, vagy fejlődési rendellenességeiről esik szó, azonban ilyen esetekben sem szabad halogatni a szükséges terápiákat.

A projekt folytatódik

A 2014-2015-ös tanévben kis- és nagycsoportos gyerekeket mértek fel. A következő tanévben újraellenőrzik őket - már közép csoportosok és iskolai felkészítős korúak lesznek - köztük pedig azokat is, akik közben terápiás kezelést kaptak. De ugyanígy megvizsgálják az új kis- és nagycsoportosokat, a fentiekkel együtt összesen négyezer gyereket. A 2016-2017-es tanévben ötezer gyerek kerül felmérésre, az új kiscsoportosokkal, a közép- és nagycsoportosokkal, az iskola-felkészítőbe járókkal és az első osztályosokkal. Az újraellenőrzésekkel a projekt kilép az óvodák termeiből és belép az iskolákba is.

A szülőket és pedagógusokat a Boldog Scheffler János szakemberei folyamatosan tájékoztatják, a gyerekek helyzetéről és fejlődéséről, ez másodlagos, de központi célját képezi a projektnek. Fontos, hogy ez az egyre általánosabb jelenség - a megkésett fejlődés - beszédtémává váljon, tudatosodjon, hiszen a lehetőségek adottak a gyerekek felzárkóztatásához.